Antoine DE GRAEVE

Waarschoot, Belgium

 

A Sprintkirály

A Pigeon Paradise portálon, a csúcsteljesítmények című rovatban találkoztam a nevével, a 2012.04.21.-i versenyhét kiemelkedő szereplői között. 9 galambot küldött Clermontba, és 9 helyezést ért el velük. A versenytáv 216 km volt, az indított galambok létszáma pedig 488. Az elért helyezések sora:  1-2-5-9-11-22-37-51-58 !
Ezek után kíváncsi lettem, hogy milyen információk találhatók róla az interneten. Kiderült, hogy egészen kivételesen sikeres pályafutás az övé, mégis csak néhány cikk szól róla. Igaz, hogy azok viszont tele vannak szuperlatívuszokkal. 
Ha egy külföldi galambászt akarunk bemutatni a tisztelt olvasóknak, mindig kérdés, hogy ki volna az a bajnok, aki megtestesíti a miénkhez képest más súlycsoportba tartozó versengés igazi éllovasát, akitől tanulhatunk. Sok féle győztes van, ettől szép a mi sportunk. Van, aki igen jelentős pénzügyi erőforrásokat szánva rá, a nagy létszám, a mindenkori élvonalbeli tenyészanyag behozatala, a fejlett dúckomplexum, és az igényes módszer által az előnyöket oly sikerrel koncentrálja, hogy végül a mezőny fölé nő. Mások átgondolva helyzetük speciális részleteit, sikert kovácsolnak olyan dolgokból, amik nem egyszer hátránynak tűnnek. Ők a kedvenceim. Mindkét típusból volt szerencsém már bemutatni kiváló galambászokat a postagalamb portálon. Most egy harmadik típusú galambászt szeretnék felemlegetni, az igazi, klasszikus fajtából, aki a régi, legnagyobb szakírók által lelkesen emlegetett nagy nevekhez hasonlatos. 
Antoine De Graeve 1978-ban, apja halála után kezdett versenyezni. Akkor azt mondta, hogy az első olyan év végén felszámol, amikor nem sikerül visszanyernie a galambokra fordított pénzt. Eltelt 34 év, de még mindig itt van köztünk. Pedig ő csak a helyi konkurenciában vesz részt, azért is kevésbé ismert. Nem tör ismertségre, vevőkörre, nemzetközi babérokra. Az egyesületében általában 10 úton kilencszer első díjat nyer a rövidtávon és ez teljes mértékben kielégíti őt. A galambász világ 2007-ben kapta fel a fejét, amikor övé lett Belgium első rövidtávú ászgalambja, hallatlan, 2.86%-os koefficienssel. Valójában korábban már több alkalommal volt hasonló teljesítményű galambja, de a listáit nem szokta beküldeni se tartományi, se országos összevetésre, ezért ilyen eredményei általában nincsenek is. Abban az évben hat klub versenyzett közös rendezésben, ezért a galamb győzelmei a szokásosnál nagyobb mezőnyben születtek. Az ászgalambot megvette tőle valaki, és a vásárló küldte be az eredményeket, különben ma se tudnánk, azok mit érnek! Azóta nehéz nagyobb mezőnyben versenyeznie, mert más klubok nem akarnak ellene ringbe szállni.
Antoine az apjától tanulta a versenyzést, akit a környéken varázslónak tartottak, és ő is megszámlálhatatlan első díjat szerzett annak idején. Az eredeti állomány nem különbözött a többi környékbelitől. Akkoriban azon a vidéken senki sem adott pénzt galambért, egymás között cserélgettek. Ha valakinek hiányzott mondjuk egy tojó, a szomszédja adott neki. Így aztán mindenkinek mindenkitől volt galambja végül. A korszakváltás akkor következett be, amikor Antoine elment egy teherautóval apja állománya számára takarmányt venni Nokere-be, a De Baere takarmánykeverő üzembe. Az éppen csúcson lévő De Baere állományhoz akkoriban már javában jártak a vásárlók, és egy német pont akkor távozott. Antoine viccelni próbált és megkérdezte, hogy Gust jó üzletet csinált-e. Az csak rálegyintett, hogy a német elvitt egy rakás fiatalt, de a legjobbat itt hagyta, mert nem tetszett neki. A kis galamb tényleg elég gyengén fejlett volt, és a feje össze volt verve. Antoine ezt egy dobozban magkapta ráadásnak a takarmány mellé. Mint kiderült, ez a galamb a világhíres Plastron közvetlen fia volt, és elképesztő tenyészgalamb lett belőle.
Romain Legiest és Maurice Mattheeuws állományából hoztak galambokat a De Baere hím utódaihoz, és onnantól kezdve csak úgy dőltek az eredmények. Miért mesélem ezt a régi történetet? Hát azért, mert a mai napig ugyanez a bázis. Sok esetben próbált hozzá új galambot vásárolni, de úgy alakult, hogy az új keresztezésűek sose lettek jobbak a régi galamboknál. A származásokat túlzottan nem böngészi, a jót a jóval teszi párba.
Az unokatestvéreket kétség nélkül párosítja, ennél szorosabb rokontenyésztésre csak kivételesen került sor. 
Ha megkérdezik, miképpen lehetséges ennyi éven át töretlenül az élen állni, akkor azt szokta válaszolni, hogy KICSI ÁLLOMÁNY, KEMÉNY SZELEKCIÓ. Nem szoktak ezzel megelégedni és elég furcsán néznek rá, de kitart e törvény mellett. Ha azt mondja, hogy 8 tenyészpárja van, akkor az mindig nyolc, sose kilenc. Az üres fészek sosem vitte kísértésbe. 16 özvegy hímet versenyeztet. Ezek három dúcrészben vannak elhelyezve! Három sor fészek van egymás fölött, de az alsó sorban még SOSEM volt galamb. Minél jobb volt a szezon, annál keményebben szelektál, és csodálkozik, hogy mások mit nem értenek ezen. 
Sokszor látható, hogyha valakinek van egy jobb éve, hirtelen azt hiszi, hogy a galambjai jók. Ezért nem szelektálja őket rendesen, létszámuk felszaporodik, új dúcot épít és a többi. Vagy zsúfoltság lesz, és nem jut a versenyzőknek elég oxigén, vagy a galambász nem bír el a létszámmal, és az eredmény a nagy semmi lesz. 
Antoine imád a hímekkel versenyezni, a fiatalokkal inkább csak kényszerből. Nem sötétít és nem világít. Januárban párosít először, a tojókkal a második letojást nem várja meg, átteszi őket a volierbe. A fiatalokat a hímek nevelik fel. A leválasztás után egy kvázi téli időszak jön, kevés repüléssel, sok árpával. Majd újra párosít, és 8 napos tojásról özvegyít március 20.-án. Maga az özvegység a lehető legegyszerűbb. A tojókat megmutatja a verseny előtt, majd a hímek érkezésekor kb. 30 percet együtt tölthetnek. A szezon vége felé már többet is. 
Nagy jelentőséget tulajdonít a ház körüli repülésnek. Ha hímek jó kondícióban vannak, akkor 45 percet szállniuk kell. Addig kizárja őket a dúcból. Jó jelnek veszi, ha igen élénken viselkednek, amikor a levegőből a tetőre teszik a lábukat. 
Az etetést művészetnek nevezi. Kanalat nem használ, mindent a szemmértékére bíz. Érkezéskor, diétás takarmányt ad. Vasárnap és hétfőn is kis mennyiségű diétás takarmányt adagol. Kedden némi kukoricát kever hozzá és sörélesztőt fokhagymaolajjal. Csütörtökön vitamint ad a vízbe, az etetőbe pedig versenytakarmányt diétással keverve, aztán pénteken tisztán versenymixet. Soha nem ehetnek annyit, amennyit akarnak. Ha a galambok hetente 200 km-es versenyekre járnak, nincs szükség túl erős etetésre. Minden gramm zsírért eredményekkel kell fizetni. A rakodás napján csak pár szem takarmányt ad, amit ő trükkös keveréknek nevez, és a beülést gyorsítja majd.      
Az emberek igen kíváncsiak szoktak lenni, hogy milyen gyógyszereket használ, mert titkot sejtenek ebben. Antoine szerint azért keresik ebben a bajnokság kulcsát, mert idióták. Novemberben eljön hozzá az állatorvos, de általában nem csinál semmit, mert nem talál problémát. Ez után 5 napos tricho kúra jön. A galambok egészsége tekintetében a március a legkényesebb időszak, ilyenkor mintát küld laboratóriumi vizsgálatra. Ha a diagnózis negatív, akkor a történet be is van fejezve! Úgy véli, hogy egy könnyű fertőzöttség nem akadálya az első díjnak, ha tágas a helyük és sok oxigén jut nekik.    
Meglátása szerint a galambászok elvesznek a részletekben. Az egyetlen dolog, ami igazán számít az a jó galamb. Szereti a puha tollazatot, és a tüzes gyöngyszemet, de a legjobb bíráló a kosár!
Azt hiszem, nem árt elgondolkodnunk rajta, hogy az eredményes, törzstenyésztő kisgalambász vajon valóban kihalt fajta? Mert ha van még belőle, akkor talán érdemes volna megkeresni őket, ahelyett, hogy a nagy felhajtással ismertté tett, de talán fele ilyen jónak sem nevezhető állományokból vásárolunk, amiket jókora reklámköltséggel az arcunkba tolnak?

Bényei Belga Dúc megköszöni Molnár Tamást a fenti cikkért.  

 

 

Oldal: LEGENDA: De Graeve Antoine
Bényei Belga Dúc . . . 2007 óta ! - © 2008 - 2024 - belgagalamb.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat